Ez a vers a Nélküled Elveszek (NE) ciklusom egyik darabja. Maga a ciklus annak állít emléket, mit éreztem, amikor szakított velem a párom. Szomorkodni nem ér, azóta összejöttünk és lassan három éve együtt vagyunk ^^
Konkrétan ez az alkotás egy csendesebb, nem dühös, inkább belenyugvós hangulatomban született, de ez úgyis nyilvánvaló :)
Nélküled Elveszek
A szívem csendes, újra csendes
Szívem színes szegletében
Szárnyakat bont a magány.
De a torz kín csitulni kezd,
S elmúlik egyszer talán.
Ma már csak füstölgő hamu,
Ami tegnap még égetett.
Az agy szívem torát üli,
S büszke arra, mit érte tett.
Egyszer hát minden véget ér,
Öröm és bánat egyaránt.
Ahogy akkor a szenvedés,
A nyugalom is rám talált.
Semmi nem lesz olyan, mint rég,
Nem is akarom, hogy legyen.
Végleg túl kell lépnem rajta,
Másfél év szerelem-hegyen.
Megtörtént és véget is ért.
Agy és szív forradalma volt.
A szív veszít, s elcsendesül.
Ma utoljára zakatolt.
Az esetleges kellemetlenségeket és a túl sok illetéktelen olvasni vágyót elkerülendő az érettségi témakör menüit és menüpontjait (a részletes tételsorokat, az egyes tantárgyak követelményeit és a már kidolgozott tételeket) csak és kizárólag a REGISZTRÁLT felhasználók látják. Ha kíváncsi vagy rájuk, szánj egy percet a regisztrációra, ezután pedig nincs más hátra: Kellemes olvasgatást / tanulást!
AJÁNLOM AZ OLDALT
