A Suutari – levelek

Nem tudom, ki mennyire ismeri a fenn emlegetett könyvet. A Suutari – levelek egy öreg házaspár levelezései ahol a Nagyapa – unokájának Robertnek, és Ling mama a jövendőbelijének írja a leveleket. Mindezt az olvasó a dédunoka történetén keresztül ismerheti meg, ami ugyancsak hasznos lehet. Leginkább a fiatal ifjú reakcióit követhetjük nyomon, ahogy a leveleket elolvasgatja. Én majdnem másfél éve olvastam el ezt a könyvet. Szeretnék felidézni pár gondolatot, tanácsot:

Részlet a 2A- „A bögrék szabálya” levélből.

„Olyan ez, kedves unokám, mint a pöttyös bögre és a kristálypohár esete. Ha valaki mindig a pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egyetlen bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy a kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Olyanokat mond, hogy „már háromszor megbeszéltük, hogy növesztesz ide oldalra egy kis fület”, meg hogy „sokkal jobb volna mindenkinek, ha nem lennél ennyire átlátszó, kezd idegesíteni” … stb. Ahelyett, hogy keresne magának egy bögrét!

Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, és hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya.”

Már első olvasás alkalmával is nagyon tetszett a fenti hasonlat. Bár nincsenek nagy tapasztalataim párválasztás terén, mégis tudom, rengetegen követik el a hibát, hogy rossz párt választanak maguknak, napjainkban ez egyre rosszabb. Rengeteg az elhamarkodott házasság is, rengeteg a válás, rengeteg az egyedülálló szülő, és rengeteg a családtól elszakadt gyerek. Saját magunk hibája, mikor azt hisszük idővel a dolgok jobban fognak menni. Ez már majdnem a kutyából nem lesz szalonna, csak kicsit esztétikusabb a megfogalmazás.

2B. „Dolgozunk vagy összeillünk” levélből

„Az ellentétek vonzzák egymást. Valóban. De nem tartanak össze két embert, és főleg nem hosszútávon.

Minden a párjával illik össze. A párunk pedig olyan, mint mi vagyunk, abban az értelemben, hogy hasonló”

Valami hasonló dolog bújik meg ebben a pár mondatban, mint a fentebbi bögre hasonlatban.

A levelek között megbújik egy aranyos tanmese is:

A skorpió át akart menni azon a kis tavon, ahol a béka lakott. Megkereste a békát, és azt mondta Neki:

- Te, béka, szépen kérlek, vigyél már át a hátadon a túlpartra!

- Dehogy viszlek! Dehogy viszlek, hogyisne! Azért, hogy a mérgeddel elpusztíts? Eszem ágában sincs! – válaszolta a béka.

- Ugyan, ne mondd már, én nem csíplek meg, hidd el! Kérlek szépen, vigyél át a tavon! – kérlelte a skorpió.

- Nem viszlek én! Olyan erős a mérged, hogy biztos bele is halnék! – utasította vissza a békánk az új jövevényt. Ez így is ment estig, amíg a béka be nem adta a derekát, mert a skorpió már könyörgött neki, és a béka már nem bírta hallgatni. Azt mondta:

- Na jó, gyere, mássz fel a hátamra, átviszlek, de nehogy megcsípj!

A skorpió nagy boldogan felmászott a béka hátára, ahogy azt mondta, majd átúsztak a tavon. Megérkeztek a túlsó partra, de mielőtt a béka egyet is szólhatott volna, a skorpió halálosan megmarta, és csak azután mászott le a hátáról. Szegény béka a haláltusáját vívta, de még megkérdezte:

- De skorpió! Miért?!

A skorpió pedig csak ennyit válaszolt:

- De hát béka, én egy skorpió vagyok!

Azt írtam volna, hogy aranyos? Bocsesz. Mégsem az, kicsit enyhén kegyetlen, és még mindig valahol a bögre hasonlatnál járunk. Felmerülhet bennünk a kérdés, ezek szerint az ember nem képes megváltozni? Hozok egy saját hasonlatot. Van egy babád, barna rövid hajjal, barna szemekkel, és egy szép báli ruha van rajta. Te átöltözteted, ráadsz egy farmert, egy topot, a haját befested. Ugyanaz a baba áll előtted vagy sem? Szerintem ez valahogy így működik. A személyiségben bekövetkezett változások nem egy hét alatt következnek be, sokkal több idő kell hozzá. Ez észrevehető e vagy sem, ez már a személytől függ. Hogy valaki teljesen kifordulhat-e önmagából, lényegében igen. A kérdés mindig az melyik az igazi énje. Egy maci élhet úgy mint egy farkas, de mégis maci marad. Az hogy boldog e farkasként, már megint más kérdés. Összetett ez a világ.

3.B „Olyan férfit szeress” levélből

„De van még egy fontos oka annak, hogy mi, nők, gyakran nem tudjuk, hogyan lehetne jól szeretni egy férfit. Ez pedig „a férfiaknak” az a természete, hogy hajlamosabbak azt mutatni, nincsen szükségük figyelmességekre, odafigyelésre, gyengédségre. Tudod Anna, „a kemény, szívós férfitermészet, amely mindennel egyedül is megbírózik”

Néha úgy TŰNIK, nincs szükségük szeretetre, pedig csak félnek tőle, és nem tudják elfogadni; és ha ez így van, akkor idővel kiszáradnak, mint a fák. Szálkásak, tüskések, fáradtak, majd fásultak lesznek, és akkor a helyzet már visszafordíthatatlan.„

Ez nagyon igaz, bár eddigi életem során a velem szembejött férfiak, akikből többet megismertem, hát pont az érzelmesebb pasik közé sorolhatók be…na mindegy XD

Egy amolyan jó tanács, nekünk, nőknek:

„Az ember törődik a férjével,

Mert az ember törődik azzal, akit szeret.

És soha ne felejtsd, hogy egy nő élete során

a gyerekek kirepülnek, de a férjed az,

aki akkor is a társad marad”

4.B „Csillagszórók” levélből

„Az ember lelke tele van olyan dolgokkal, gondolatokkal, igazságokkal, amelyek – jelképesen- olyanok, mint azok a különleges csillagszórók, amelyek kör, háromszög és rombusz alakúak, és alul kell meggyújtani őket, hogy két irányba, felfelé égjenek. Tehát teli van a lelked ilyen csillagszórókkal.

Ezek állandóan a lelkedben égnek, ha egyetértesz velük. Azok a célok, értékek, gondolatok és igazságok viszont NEM égnek, amelyeket nem szeretsz, vagy elutasítottad őket, vagy egyszerűen számodra ismeretlenek. Mindenkinek ilyen a világa: mindenről van csillagszórónk, ami vagy ég, vagy nem.

Éghet kicsi szikrákkal és éghet nagyon hevesen, szenvedélyesen is. Akkor égnek a leghevesebben, ha két csillagszórót összeillesztünk, és ugyanolyan alakjuk van. Egymásba illenek.

Ha valami nagyon fontos nekünk, akkor nagyobb csillagszórót növesztünk neki, ha kevésbé fontos, akkor kisebbet

Szóval, ha két ember találkozik és beszélgetni kezdenek, akkor egyre jobban belelátnak egymás lelkébe, és jobb esetben gyönyörködnek egymás csillagszóróiban, egymás lelkének igazságaiban. Ekkor ilyeneket mondanak: „Tényleg? Te is így gondolod? Ugye, hogy ez a legszebb könyv?! Nem hittem volna, hogy Te is olvastad! Jaj, de nagyszerű!” – ha éppen egy könyvről van szó. Ez tényleg nagyszerű élmény. Illesztgetjük a csillagszórójukat…

Csakhogy ugyanez a két ember rátalálhat más témára is, azaz más csillagszóró is szóba kerülhet.

Ha ez – mondjuk – a politika, a fogyókúra vagy a perzsa macskák szőre, akkor előfordulhat, hogy az egyiküknél kör alakú csillagszóró lesz, amelyik

”

Én idáig jutottam annak idején nagy lelkesedésemben ^^ Ha esetleg még nagyon érdeklődik a drága olvasom íme 34 ídézet a könyvből, amit egy "Ahogy érzed" című holnapról kölcsönveszek.

1. Azt szokták mondani, hogy egy férfi először az anyját veszi el feleségül, azután a nővérét, majd a harmadik házasságában a feleségét… ami persze csak viccnek tűnik, de mi öregek már tudjuk, sajnos túl gyakran zajlik így az élet. Idő kell ahhoz, hogy egy férfi megérjen.

2. Egy kapcsolat olyan, mint ahogy a folyók, a vizek egyesülnek – a folyamat fokozatosan történik meg, mielőtt a tengert elérik. Különbözőek a gyökereitek, ahonnét eredtek, s útközben bizonyos részeitek megtalálják egymást… azután újabb és újabb részek egyesülnek nagyobb folyókká a lelketekben, ahogy telnek az évek. Soha többé nem lesztek már az a kis ér, aki voltatok... de cserébe Tiétek az óceán. Az ember, aki legyőzi a társát, az sosem jut el a tengerhez.

3. Mindig EGY valakivel beszélsz… ha érted mit akarok kifejezni. Veszélyes dolog a "nőket" és a "férfiakat" egy-egy nagy kalap alá venni és általánosítani.

4. Ha valaki mindig is pöttyös bögrét akart, erre vágyott, de nincsen a közelben egy bögre sem, az ember hajlamos inni a kristálypohárból is. Azután, ahogy telik az idő, egyre jobban zavarja, hogy kristálypohárból kell innia, így elkezdi rávenni a kristálypoharat, hogy legyen már bögre. Ha valaki bögrét szeretne, igyon abból, s hagyja, hogy más boldog legyen a kristálypohárral. Ez a bögrék szabálya.

5. Gyakran azon kezdünk el dolgozni egy „kicsit idegen” emberrel, hogy összeillők legyünk, ahelyett, hogy egymást gazdagítva és szeretve lubickolnánk egy olyan emberrel, aki valóban hozzánk illik.

6. Mindenki a párjával illik össze. A párunk, pedig olyan, mint mi vagyunk, abban az értelemben, hogy hasonló.

7. Jól választottál párt magadnak, ha visszanézve majd elmondhatod: "Szerethettük egymást, mert kezdettől fogva összeillők voltunk. Nem kényszerültünk arra, hogy feladjuk önmagunkat. Közösek voltak az értékeink és a céljaink nagy része is, így nem kellett lemondanunk róluk."

8. Hogyan is mondhatjuk, hogy "szeretlek", ha közben elvesszük a másiktól az álmait, vagy ami igazán fontos a számára. Nem mondhatja senki, hogy szereti a virágokat, ha nem öntözi őket!

9. Ha valaki egyre kevesebbé válik, egyre csak kisebb lesz egy kapcsolattól – az fontos tünet. A szeretetlenség és az áltatás tünete. Ha ezt látjuk, akkor érdemes feltenni a kérdést: megéri?

10. Amikor a párválasztás előtt még nem ismerjük eléggé önmagunkat, és nem tudjuk, mit akarunk valójában, olyan ez, mint amikor valaki útelágazáshoz érkezik, s döntenie kell, csakhogy nem tudja, hová akar menni. A helyzet szánalmasan SODRÓDÓ lesz, mivel biztosak lehetünk benne, hogy valaki – teli öntudattal - arra jár majd és "segít nekünk" dönteni: "Nem jössz ERRE velem? Na, gyere már!".

11. Kell bizonyos idő ahhoz, hogy hajlandó és képes légy azt látni, ami vagy, amit akarsz, és ami van. Ezután pedig észreveheted ki a másik, mit akar Ő valójában, és hogy összeilletek-e.

12. A család és a házasság célja NEM AZ A BOLDOGSÁG, amiben a legtöbb ember hisz.

13. Ha valaki azt hiszi, hogy a házasság és a családi élet arról szól, hogy egyéni igényei végre olyan fokon elégülhetnek ki, amelyre mindig is vágyott, NAGYOT csalódik. S pusztán azért, mert MÁS CÉL lebeg a szeme előtt, mint ami a játék VALÓDI célja.

14. Nagyon hamar visszaüt, ha egy nő gyermeket akar egy apaságra éretlen férfitől. A nő megszerezheti, amit akar, de az árat hárman fizetik majd érte.

15. Majdnem eltűnt a kultúránkból annak az ideája, ami a párválasztás, ami a házasság, ami a család és a családfő. A szavak mögül eltűnt a gondolat. Ez pedig nagy baj, mert ez azt jelenti, hogy a fiatalok vakon repülnek.

16. A titkok okozzák az elkülönültséget, amikor valaki már nem hisz a megértés erejében. Ebből a zsákutcából csak egyetlen kiút van: ha a bizalmunk erősebb a félelmünknél, amely a kiszolgáltatottság miatt néha mindenkit elfog.

17. A lányok gyakran nőnek fel úgy, hogy csak néhány mozzanatot látnak az apjuk és a szüleik életéből. Ez néha kevés ahhoz, hogy tudják, hogyan kell szeretni egy férfit.

18. A boldogsághoz szükséged van arra, hogy a Párod hagyja, hogy úgy szeresd, ahogyan Te tudsz szeretni.

19. A házasság egy olyan oázis, amelyet a beszélgetés patakja éltet.

20. Olyan férfit szeress, akihez vonzódsz, ÉS akivel összeillessz. Aláhúzom neked a három legfontosabb szót, nehogy elfelejtsd, hogy ezek különböző dolgok.

21. Az ember olyan, mint egy növény. A gyökerek a gyerekkor, a törzs, pedig a jellem. Ez utóbbit - belülről kifelé - három réteg alkotja: a szándék, a szokások és a tudás. Aki ezt megérti, az tudni fogja, hogy min múlik két fa násza - a házasság.

22. Ami fent történik, az lent kezdődik, és ami kívül van, az belülről ered.

23. Mivel minden az alapoktól indul, és mindent az alapoktól kell kezdeni, ezért ott mindent el is lehet rontani. Bár nem mindig visszafordíthatatlanul.

24. Mindenki a virágokra figyel, a gyökeret néha elfelejtik.

25. Fontos dolgokról nem tudni veszélyes, érdekes dolgokról nem tudni, pedig unalmas.

26. Az élet végén ez az egyik legnagyobb öröm: tudni, hogy akik a Te életedet folytatják – és akiknek az életében egy picit a halhatatlanságod sarki fényét láthatod -, azoknak az élete jó irányba halad.

27. A férfiak és a nők lelkében nagyon gyakran máshol égnek a "csillagszórók", és még véletlenül sem hasonló formájúak, nagyságúak. Ez okozza a legtöbb nehézséget.

28. Igenis képesek vagyunk egymással megszerettetni új dolgokat, felcsigázhatjuk egymás érdeklődését a számunkra kedves dolgok irányában, de TUDNUNK KELL, hogy mikor elég és mikor reménytelen.

29. Az öngyilkosság egy különös fajtája, ha úgy érünk el bármilyen célt, hogy közben meghal bennünk valami, önmagunkból.

30. Általában komoly oka van annak, ha valaki soha nem jár táncolni, 10 éve nem volt nyaralni, sosem szokott célokat kitűzni 5 évre előre, nem szokott kacagni, nem szokott fogorvoshoz járni, vagy nem fejezi be, amit elkezdett. Ezek NEM jelentéktelen apróságok.

31. A szokások mögött mindig meghúzódik valamilyen sajátos elképzelés, hit vagy meggyőződés arról, hogy mi jó, mi rossz, mi fontos, és mi nem az.

32. Miután valaki 40 évig egy bizonyos "szokásos" irányba menetelve ráeszmél, hogy nem a saját útján halad, néha hajlamos hirtelen sarkonfordulni, "otthagy csapot-papot", és az ellenkező irányba indul. Megpróbálja bepótolni a bepótolhatatlant, ahelyett, hogy a HELYES középúton haladna, a harmónia útján.

33. A MÉRTÉK tehát legalább olyan fontos jelzőbólya, mint maga szokás megléte, vagy hiánya.

34. Ha a Párodat keresed, tisztázd magadban: az a cél, hogy a "süni" EREDETI természetét és szokásait megismerd, vagy az, hogy a "süni" olyan szokásokat vegyen fel, ami neked tetszik?